A vályogház ismét nagyon népszerű.

Vannak, akik ezen kifejezetten meglepődnek, hiszen a vályog lényegében nem más, mint üledékes kőzet, ami agyagból, iszapból és homokból áll.

Évezredek óta alkalmazott építőanyagról beszélünk, de ma már annyiféle más alternatíva létezik a házépítésre – például tégla- vagy könnyűszerkezetes házak – hogy a vályogról azt gondolhatjuk, ez már egy elavult megoldás. A helyzet azonban korántsem ennyire fekete-fehér, ugyanis előnyös tulajdonságainak, illetve az innovatív vályogépítési technikáknak köszönhetően, még akár ma is remek választásnak bizonyulhat.

Mi a vályogház?

 

A vályognak, mint építőipari alapanyagnak rengeteg előnye van. Helyben kitermelhető, tartós, rugalmas anyag, ráadásul nem bomlik és a rovarok sem károsítják. A belőle épített házak minden évszakban optimális hőérzetet adnak: nyáron hűs légteret biztosítanak, télen pedig jól megtartják bent a meleget.

 

Mivel idővel megjelentek a különféle egyéb építőipari alapanyagok, amelyek bizonyos szempontból jobb választásnak bizonyultak – például tégla – a vályog némileg feledésbe merült. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy időről-időre újra a figyelem középpontjába kerül.

 

A vályog előnyei, hátrányai

 

Ha valamiről el akarjuk dönteni, hogy megfelelő vagy sem, hajlamosak vagyunk általánosításokba bocsátkozni. Keressük a kérdésre a választ, hogy az adott dolog, eszköz, megoldás vajon jobb vagy nem, mint az, amit használunk vagy ami még számításba jöhet? Nincs egy másképp az építőanyagokkal sem. A vályog nem rosszabb vagy jobb, mint mondjuk a tégla, egyszerűen más. Más tulajdonságokkal bír, ennek megfelelően pedig megvannak a maga előnyei és hátrányai.

 

– Ami a vályog mellett szól:

A vályog természetes, környezetbarát építőanyag, amit helyben ki lehet termelni és újra fel lehet használni.

Ma, amikor a környezettudatosság nagymértékben fókuszban van, ez egy hatalmas előny. Nem csoda, hogy egyre többen gondolkodnak vályogházban. Mivel helyben kitermelhető, ezért megspórolhatjuk a szállítás, tárolás költségeit. Ez sok esetben meglehetősen nagy pénzösszeget jelent, ami miatt elterjedt vélekedés, hogy a vályog olcsó. Természetesen ezt a kijelentést nem tényként kezelni, hanem úgy, hogy másik építőanyag árához hasonlítjuk. Használata nem jár környezetterheléssel és az előállítása során is csak minimális égéstermék keletkezik.

 

A vályogról tudni kell, hogy folyamatosan szabályozza a páratartalmat.

Ebből következik a másik nagy előnye: minden évszakban belső mikroklímát teremt. Tehát télen meleg, nyáron pedig hűvös. A vályogból épült házakban nincs feltétlenül szükség klímaberendezés vagy kiegészítő fűtés alkalmazására.

 

A vályogfal nemcsak a levegő nedvességtartamát köti meg, hanem a levegőben szálló porszemeket is.

További előnye, hogy tűzálló és nagyon jó a hőtároló képessége. Ez utóbbi miatt a vályogház fűtése költséghatékonyan megvalósítható. Víz hozzáadásával ismét képlékeny állapotba kerül, ennek eredményeképp pedig kedvünk szerint alakítható. A környezetbe harmonikusan beilleszthető, szinte bármilyen elképzelésnek eleget tud tenni. A belsőépítészetben is gyakran alkalmazzák például falfülke, polc, padka vagy kemence kialakításakor.

 

– Ami a vályog ellen szól:

A vályog sajnálatos módon egy nedvességre érzékeny anyag, ami azt jelenti, hogy a belőle készült házak hajlamosak a beázásra, nedvesedésre. Ugyanakkor ez csak abban az esetben jelent problémát, ha építkezéskor vagy felújításkor nem szentelünk kellő figyelmet a szigetelésre, beázás elleni védelemre. Ahogy a téglaházakat, a vályogházakat is a megfelelő szigetelőanyagokkal tudjuk védeni. Gyakran felmerül a kérdés, hogy a régi vályogházak miért nedvesek? Erre egyszerű a válasz. Mert régen nem szigeteltek. Ennek pedig megvannak a maga negatív következményei. Például málló vakolat, korhadt padlók, vizes falak, bútorok.

 

A vályog sok vizet veszít a száradást követően, ami zsugorodást eredményez.

Emiatt azt tapasztalhatjuk, hogy a falak megrepednek. Bár ez a jelenség a vályog alapvető “természetéből” ered, nem feltétlenül kiküszöbölhetetlen. Ma már léteznek olyan innovatív vályogtechnikai megoldások, amelyekkel csökkenthetjük a repedezés mértékét. Annak érdekében, hogy a nagyobb méretű falak ne repedezzenek meg, bizonyos távolságokban meg kell szakítani a vályogot.

 

Végül azt is meg kell említeni hátrányként, hogy a vályognak rossz a vakolattartó képessége. A probléma megoldásaként úgy nevezett vakolaterősítő eszközök állnak rendelkezésre, például a rabicháló vagy nádszövet.

 

Vályogház – mire figyeljünk vásárláskor?

 

Ahogy azt már említettük, a szigetelés hiánya miatt a régi vályogházak gyakran beáznak.

Tehát, ha vásárlásban gondolkodunk, akkor alaposan meg kell vizsgálnunk az ingatlant. Többek között azt is érdemes figyelni, hogy milyenek a terepviszonyok, például van folyó, állóvíz vagy lápos terület a közelben. A másik fontos kérdés, hogy milyen a talaj és van-e talajvíz? Van vízvezeték, csatorna, járda? Különösen nagy körültekintéssel kell megnézni az épület tetőszerkezetét. További fontos szempontok lehetnek, hogy hány ablaka van, milyenek a falak, a mennyezet, a lábazat és az ereszcsatorna. Mindenképp érdemes rákérdezni arra is, hogy mikor épült a ház és az idő folyamán végeztek-e rajta valamilyen átalakítást, például szigetelték-e.

 

A vályogház felújítása

 

A háznézés során nem biztos, hogy mindent megfelelőnek ítélünk. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem járnánk jól a vásárlással.

Például, ha az ingatlan mellett ott egy nagyobb vizes terület, akkor valószínűleg a szigetelés sem fog csodákat tenni. Ezt be kell látnunk és ilyenkor jobb elengedni az adásvételt. Amennyiben a főbb dolgokat rendben találjuk és csak néhány változtatást iktatnánk be, akkor a vályogház felújítás is szóba jöhet. A felújítás, mint lehetőség, akkor is rendelkezésünkre áll, ha vályogházban lakunk és bizonyos dolgokkal nem vagyunk megelégedve, például egy beázott sarok vagy egyenletlen falfelület. A felújítás egyik kritikus területe a fal külső védőréteg hibáinak kijavítása, illetve a vályogház szigetelés. Ezek mellett szükség lehet még a szerkezet megerősítésére, a nyílászárók cseréjére, a külső hatásoktól való védelem biztosítására, a falkiegyenlítésre, valamint a portalan falfelületek képzésére.