A fenntarthatóság egy divatos kulcsszó lett az elmúlt években. Fenntartható közlekedésről, kereskedelemről, élelmiszertermesztésről, sőt fenntartható turizmusról is szó esik úton-útfélen. Akkor már meg sem lepődünk, hogy a szigetelés is közrejátszik a fenntarthatóságban. Nézzük meg, miként, milyen módon tudjuk olyan anyagokkal, módszerekkel szigetelni otthonunkat, hogy a fenntarthatóságra törekedjünk.

A szigetelés láthatatlanul jelen van az életünkben. Nem mindegy, hogy milyen hatással van a szervezetünkre és az sem mellékes szempont, hogy milyen mértékben lehet újrahasznosítani. Amikor a környezet védelméről beszélünk, sokszor csak az erdők, fák, vadállatok jutnak eszünkbe. Pedig mi magunk is a környezet részei vagyunk, foglalkoznunk kell azzal is, hogy milyen hatással van a szervezetünkre az adott épület működése.

Mi az a fenntartható szigetelés?

A téli időszakban az egyik legnagyobb, szinte láthatatlan veszélyforrás a falak nedvesedése, penészedése. Ezt a folyamatot megakadályozhatjuk fújható födémszigeteléssel, tetőszigeteléssel, homlokzati, lábazati és aljzat szigeteléssel és jó nyílászárókkal. Ne feledjük azonban, hogy a szigetelés mellett rendszeresen és szakszerűen kell szellőztetni ahhoz, hogy a penész rémét távol tartsuk otthonunktól.
A légkondicionáló nem tartozik az ökotudatos megoldások közé, hiszen rengeteg energiát használunk el arra, hogy nagy meleg idején elfogadható klímát alakítsunk ki otthonunkban. Épp ezért nyáron a kánikula során előszeretettel kapcsoljuk be a légkondit. Abba sokan nem is gondolnak bele, hogy a hűtéshez háromszor annyi energiát kell elhasználni, mint a fűtéshez. Ha rossz a szigetelés a házban, akkor sokkal többet kell használni ezt az eszközt ahhoz, hogy komfortos hőmérsékletet érjünk el otthonunkban. Viszont ha folyamatosan megy a légkondi, az nem tesz jót a szervezetünknek. Akik sok ideig tartózkodnak légkondis helyiségben, gyakran panaszkodnak orrdugulásra, reumatikus tünetekre, fáradtságra, fejfájásra. Ha megfelelően van szigetelve az épület és gondoskodtunk a külső árnyékolásról, akkor nem lesz szükség légkondira sem, hiszen 5-7 fokkal alacsonyabb hőmérsékletet tudunk elérni a belső terekben. Sokat tehetünk a fenntarthatóságért, ha a légkondit napelemről üzemeltetjük, ez a megoldás még a bruttó elszámolás szerint is megéri, hiszen amúgy is a nyári időszakban van szükség elsősorban a hűtésre. Vagyis akkor megy a légkondi, amikor a napelem energiát termel, nem kell felhasználnunk (és ezzel szennyeznünk a környezetet) azt a villamos energiát, amit egy károsanyagot kibocsátó erőmű hoz létre. Megfelelő árnyékolással és szellőztetéssel akár el is kerülhető a légkondi használata.

Milyen környezetbarát szigetelőanyagokat lehet használni a födém, padlás szigetelésénél?

A homlokzat szigetelésénél elsősorban eps/xps anyagot szoktak alkalmazni, ami nem számít környezetbarát megoldásnak. Aki viszont törekszik a fenntartható megoldások alkalmazására, használhat kőzetgyapotot is a homlokzati szigetelésre. A padlás, födém szigetelésénél már nem jöhet szóba a hungarocell, mivel rossz a páraáteresztő képessége, szerencsére jó néhány környezetbarát, hatékony és megfizethető megoldás áll rendelkezésünkre.

Kőzetgyapot

A kőzetgyapot szigetelés alapanyaga természetes, bazaltkőből, mészkőből, és dolomitból állítják elő. Újrahasznosítható, nem minősül veszélyes hulladéknak, élettartama megegyezik az épület élettartamával, vagyis nem kell húszévente cserélni A kőzetgyapot nem káros az egészségre, nem minősül veszélyes hulladéknak. Környezetvédelmi szempontból azt fontos megjegyezni, hogy bár az alapanyag természetes, a szigetelőanyag előállításához magas energiafogyasztás szükséges.

Üveggyapot

Az üveggyapot is környezetbarát szigetelőanyagnak számít. Ezeknek a gyapotoknak közel 60%-a újrahasznosított üvegből készül. Mindenki találkozhatott már a sárga, a barna és a fehér üveggyapotokkal. A sárgának van formaldehidtartalma, az üvegszálak felületét fenol-formaldehid gyantával vonják be, így biztosítják, hogy az üvegszálak egymáshoz tapadjanak. A formaldehid irritálhatja a légutakat, gyulladást okozhat, ronthatja a tüdőfunkciót, fejfájást, hányingert, orrvérzést idézhet elő, allergiás hatást és érzékenységet válthat ki.
Új típusú üveggyapotok is megjelentek a piacon mint pl az Ecose technológiával készült barna üveggyapotok, melyek formaldehidmentesek, puhábbak és szagtalanok mint a hagyományos, sárga társaik.
A sárga és a barna üveggyapot mellett pedig ott van még a fehér üveggyapot. A fehér fújható üveggyapot kötőanyagmentes, színtiszta ásványgyapot. Nem szúrós, nem porzó. Állagra és tapintásra is hasonlít a vattához.
• Szagtalan
• Egyedülállóan tiszta ásványgyapot
• Nem tartalmaz rágcsáló irtó vegyszereket, sem gombamentesítőt, sem égéskésleltetőt.
• Mentes minden kemikáliától nem tartalmaz hozzáadott szintetikus színezőanyagot vagy festéket, ezáltal javítja az ezzel az anyaggal szigetelt ingatlanok belső levegőjének minőségét.

Fújható szigetelés

A fújható környezetbarát kőzetgyapot vagy üveggyapot szigetelést egyenletesen eloszlathatjuk, résmentes, hőhídmentes szigetelést érhetünk el vele, nincs vágási hulladék, vagyis sokkal kevésbé terheljük a környezetet. A környezet iránti elkötelezettségének köszönhetően a fújható üveggyapot szigetelés kiérdemelte a “Blauer Engel”(“Blaue Engel” – “Kék Angyal”) minősítést, mivel a termék jelentősen hozzájárul a beltéri légminőség javításához nagyon alacsony károsanyag-kibocsátásukkal. A fújható szigetelés vastagsága bármikor növelhető utólagosan is és szakszerű és hosszútávú megoldást nyújt.
Hogyan lehet környezetbarát szigetelése a homlokzatnak?
A hagyományos hungarocell szigetelőanyag, amivel a legtöbb esetben a homlokzatot szigetelik nem tartozik a környezetbarát szigetelőanyagok közé. Van azért megoldás, ha a kőzetgyapothoz nyúlunk. A kőzetgyapot lapot fémszeges dűbellel rögzítik a szakemberek, mivel nagyobb a lapok súlya, mint az XPS-é. Fontos, hogy sokkal hosszabb dűbelt kell használni, hogy biztosan kapaszkodjon a falba! A páraáteresztő kőzetgyapotos rendszer megközelítőleg 1,5 – 2-szer kerül többe, mint a hagyományos hungarocell szigetelés. Általában a kőzetgyapot rendszer felhelyezéséért magasabb munkadíjat kérnek el a szakemberek.

Milyen alternatív megoldások léteznek?

A homlokzati szigetelés esetében léteznek cellulóz hőszigetelő táblák, kender hőszigetelő táblák, illetve farost szigetelés. Emellett gyapjú hőszigetelő tekercseket és nádat is lehet alkalmazni. Ezeknek a szigetelőanyagoknak a beszerzése körülményesebb, mint a piacon található hőszigetelőké és külön szakértelmet igényel a megfelelő beépítés.
A szalmabála szigetelés is alapos képzettséget, türelmet és időt igényel. Bár maga az anyag olcsóbb, mint a piacon elérhető szigetelőanyagok, a beépítés hosszadalmas és csak a legelhivatottabbak vágnak bele.

Miért fontos a környezettudatosság szempontjából a szigetelés szakszerű beépítése?

Ha nincs szakszerűen beépítve a szigetelőanyag, akkor sok problémával szembesülhetünk. Ha a homlokzati szigetelőlapokat hézagosan helyezik fel, vagy nem egységes a vastagság, esetleg a szerkezeti elemeknél hiányzik a szigetelés, akkor ugyanúgy hőhidak alakulnak ki, mintha nem is lenne szigetelve az épület. Egy csomó energiát veszítünk, ráadásul a falak vizesedése, penészedése az egészségünket is károsítja.
Az sem túl környezetbarát megoldás, amikor nem a megfelelő vastagságban viszik fel a szigetelőanyagot (pl. 5 centis lapokat helyeznek fel 15 centi helyett), és újra ki kell rendelni a kivitelező csapatot. Anyagilag és energiahatékonyság szempontjából sem túl szerencsés ez a megoldás.

Miért fontos a környezetbarát csomagolás?

Lényeges, hogy ne csak a szigetelőanyag, de a csomagolás is legyen környezetbarát. Az üveggyapot tábláknak például az összepréselt csomagolásnak köszönhetően optimális a tárolása és a szállíthatósága