Ma már nem vita kérdése a külső hőszigetelés fontossága, az egyre dráguló energiaárak mellett. Az újépítésű és a már meglévő családi házak, de más épületek korszerűsítésében is fontos szerepet játszik, hogy a hőszigetelő anyagok mely típusára esik a választás.

A tények önmagukért beszélnek, amikor a homlokzat szigetelés kerül szóba, hiszen számos pozitívumát élvezhetjük a munkálatok végeztével. A kérdés már csak az, hogy milyen hőszigetelő anyagot válasszunk és mik a kivitelezés lépései? A szakszerűtlen hozzáállásnak bizony megvannak a maga hátulütői, ezért érdemes ezen a téren a kellő körültekintéssel eljárni.

A külső hőszigetelés fő előnyei

Amint már arról szó esett, alaposan lefaraghatunk a fűtésszámlából, tehát a rezsicsökkenés azonnal érezhetővé válik, így több pénz marad másra. Kevesebbet kell fűteni és hűteni a lakást. Bizonyos esetben a klíma használata is teljesen indokolatlanná válik a nyári perzselő melegben, mivel adott esetben a benti légkör is kellemesen hűvös marad. Ehhez viszont a tető hőszigetelése is elengedhetetlen, de most egyelőre beszéljünk a falakról! Megvédi a falakat a kihűléstől és nyáron a túlmelegedéstől. A túlzott hőingadozás nem tesz jót a fal szerkezetének, viszont a homlokzat szigeteléssel ez ellen is védekezhetünk. Nem mellesleg, az ingatlan értékálóbbá válik. Hogyha eladásra kerül a sor, az nem valósítható meg energetikai tanúsítvány nélkül. Minél energiatakarékosabb egy épület, annál többet ér.

Melyek a legjobb hőszigetelő anyagok?

A fehér polisztirollapokkal nyilván már mindenki találkozott. Közkedvelt és nagyon elterjedt külső szigetelőanyagnak számít, mert olcsó és elég jó hatásfokot lehet elérni a használatával. Különböző vastagságban kaphatóak. A csekély súly ellenére, kellő szilárdsággal rendelkezik. Az alakíthatósága szintén rendkívül egyszerű, ami rendszerint polisztirol vágóval történik. Kevéssé érzékeny a nedvességre és a beépítése sem túl munkaigényes. A tűzállóságával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy csak nyílt láng mellett gyullad meg, ugyanakkor az égéshő elvételével önkioltóan viselkedik.
Az új fejlesztésű hungarocell lemezek grafitos töltőanyaggal lettel feljavítva. Ezáltal még inkább megnőtt a hőszigetelő képességük. Nagyjából 20-25%-al jobb a grafittal dúsított változat, mint az egyszerű, fehér polisztirol külső szigetelés. A tévhitekkel ellentétben, a polisztirol szigetelés páraáteresztő, a Dryvit rendszernek köszönhetően.

Külső hőszigetelés kőzetgyapottal

Alapvetőleg jobb tulajdonságokkal rendelkezik, mint a polisztirol, viszont ez az árában is megmutatkozik.

A külső szigetelés ár kőzetgyapot esetén rendszerint magasabb.

De mi ennek a pontos oka?
A két legfontosabb tényező a páraáteresztő képesség és a hangszigetelés, ami adott esetben lényeges szempont lehet a külső hőszigetelés kiválasztásánál, olyannyira, hogy az árbéli hátrány is háttérbe szorulhat. Továbbá, a kőzetgyapotról azt is érdemes tudni, hogy nem ég, mivel olyan természetes alapanyagokból készül, aminek az olvadáspontja 1000 C felett van. Ennek ellenére, szakszerű kivitelezéssel a polisztirol is biztonságos külső szigetelőanyag.

Mire figyeljünk a külső hőszigetelés kivitelezésekor?

Fontos kérdés a vastagság. Logikus, hogy minél vastagabb lapokkal burkoljuk a falat, annál jobb hatást érünk el. Ez egy bizonyos pontig igaz, viszont az anyagvastagság az árat is növeli. Válasszunk a körülményeknek megfelelő vastagságú anyagot, így az nem fog aránytalanul sokba kerülni!
A gyengén szigetelő falakra vastagabb hungarocell lapok kerülnek, amelyeknek a vastagsága elérheti akár a 30 cm-t is. Ilyen vastagságnál a rögzítés dübelekkel történik. Aranyszabály, hogy nem feltétlenül az anyagvastagság fogja megoldani a problémát, hanem a gyártási technológia. Ez esetben a grafitos változatból elég lehet egy 6-8 cm-el vékonyabb polisztirol lap is.

Miként szigetelünk hungarocell lapokkal?

Minden az előkészítéssel kezdődik. A nyílászárók cseréjét érdemes a szigetelési munkálatok előtt megejteni, mert így nem kell megbontani a már elkészült szigetelést. Utólagos hőszigetelés esetén, a málló, mozgó vakolatrészek eltávolítására nagy hangsúlyt kell fektetni, majd ezt követi a portalanítás és a hiányzó vakolatrészek pótlása. Ezután a kijelölt vízszintes síkra történik az indítósín felfogatása. Ez garantálja a táblák tökéletes illeszkedését.

A táblák felragasztásához a legtöbb szakember a „perem-pont“ módszert ajánlja. Ezzel megakadályozható egy esetleges tűz esetén a lapok közötti levegőáramlás, ami táplálná a tüzet. Az indítósíntől kezdjük a felrakást, a sorokat pedig elcsúsztatva helyezzük egymásra.

A külső hőszigetelés másik aranyszabálya, hogy a táblák egészben kerüljenek fel a sarkoknál, amennyiben lehet ott ne használjunk toldást.

Az ablakok körül szintén ez a helyzet.
Külön figyelmet kell fordítani a dübelezésre, azaz a rögzítésre. Gyakran felmerülő kérdés a külső szigetelés felrakása során, hogy mennyi dübelre van szükség és milyen sűrűn érdemes feltenni ezeket. Ez nagyban függ a szigetelt fal minőségétől és a táblák vastagságától. A ragasztás önmagában nem elég, hiszen több évtizeden keresztül állnia kell az idő próbáját.

Az esztétikus kivitelezés és tartósság érdekében, élvédőket ragasztunk a sarkokra, majd az egész külső szigetelést üveghálóval borítjuk be.

A felvitt ragasztóba gondosan bedolgozzuk, ezáltal megakadályozva az esetleges repedések megjelenését.
Az alapozó vakolatot ne hagyjuk ki a színezett vakolás előtt, mert elősegíti a végleges változat jobb tapadását. Viszont hagyjunk 24 órát arra, hogy teljesen kiszáradjon.
A végső fázis a színező vakolat felrakása, ami nem könnyű feladat a homlokzat szigetelés esetében, mivel ezt egyszerre, száradás nélkül kell felhordani. Ha ez nem sikerül, akkor eltérő árnyalatokat fogunk kapni, látszani fognak a sávok, ahogy dolgoztunk.
A külső szigetelés ár valamivel többe kerül, hogyha kőzetgyapotot használunk, amiről már esett szó, ám a felhelyezése hasonlóan történik, mint a hungarocell esetében. A kedvezőbb tulajdonságai miatt, mindenképp megéri a plusz befektetést.