Napjainkban már a bőség zavarával kell szembenézni, ha a hőszigetelés mellett döntünk. A választást a felhasználás helye, a szigeteléssel szemben támasztott elvárásaink és pénztárcánk befolyásolják.
A jó és megalapozott döntéshez elengedhetetlen az alapanyagok ismerete. Legyen szó a könnyen kezelhető és kedvező árú EPS polisztirolról, a sokoldalú kőzetgyapotról vagy az elegáns és környezetbarát parafáról, minden anyagnak van számtalan előnye és hátránya is. Ismerkedjünk meg velük.
Miért van szükség hőszigetelésre?
A hőszigetelésnek több célja van. Az egyenletes és hosszan fenntartható hőmérséklet emeli komfortérzetünket télen és nyáron egyaránt. Télen nem szökik el a meleg, nyáron nem forrósodik fel a lakás. Az egyenletes szigetelés megakadályozza a hőhidak kialakulását, amik közvetlenül vezethetnek a penész megjelenéséhez a falakon. Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban kevesebb energiát használunk az épület üzemeltetése során, ami nem csak környezetvédelmi szempontból üdvös, de pénztárcánkat is kíméli.
Hogyan működnek a hőszigetelő anyagok?
A hőszigetelő anyagok a hőveszteség minimalizálására fejlesztett rétegek. Fő céljuk, hogy az anyag két oldalán található és eltérő hőmérsékletű légtömegek között megakadályozza vagy lassítsa a hőcserét. A hőszigetelő képességet általában az anyagok szerkezetében kell keresnünk, míg hatékonyságuk az anyagvastagsággal növekszik. A legtöbb hőszigetelő anyag szerkezete üreges és sejtes vagy szálas és rostos. Az anyagok szerkezetében tehát sok levegő és a hő elnyelésére képes rész található. Ezen szerkezetek felelnek azért is, hogy a hőszigetelők minél kevesebb alakváltozáson essenek át felemelegedésük vagy lehűlésük során.
Műanyagok
A legnépszerűbb hőszigetelő anyagok közé tartoznak a habosított műanyagok. Ezen anyagok közös tulajdonságai, hogy könnyűek, könnyen és egyszerűen kezelhetőek, tartósak és aránylag kedvező az áruk, így gyors megtérülést garantálnak. Negatívumként említhetjük, hogy éghetőek és nem kimondottan környezetbarát anyagok.
EPS polisztirol
Az egyik legnépszerűbb hőszigetelő anyag az expandált polisztirol. A különböző vastagságban és keménységben vásárolható, lap formátumra vágott építőanyagot kis polisztirol gömbök építik felek, amik levegőt zárnak magukba. Könnyen megmunkálható és egyszerű vele dolgozni. Párazáró, tartós nedvességnek vagy napsugárzásnak kitenni nem szabad, ezért mindig fedve kell alkalmazni. Kedvező árfekvésű, a legnépszerűbb homlokzati hőszigetelő anyag. Lépésálló változata aljzatok és födémek szigetelésekor használatos. A grafitos EPS szürke színű, anyagában grafitport is tartalmaz, ezért jobb hőszigetelő hatása van.
XPS polisztirol
Az extrudált polisztirolt nem tábla alakra vágják, hanem táblákba préselik. Ennek köszönhetően szerkezetében teljesen zárt polisztirol szemcsék találhatóak. Az eljárás miatt megnövekszik hőszigetelő képessége, azaz vékonyabb rétegben is hatékony lesz, valamint a zárt cellás szerkezete miatt teljesen vízhatlanná is válik. Masszív anyag, mindegyik XPS lépésálló. Az XPS drágább, mint az EPS. Használata ott javasolt, ahol a szigetelőanyag vastagsága erősen korlátozott, valamint az EPS homlokzati hőszigetelő rendszerek kiegészítéseként a lábazatra szerelve. Aljzat szigetelések rétegrendjében is működik.
Poliuretán hab
Általában fújható rétegként tapad a felületre, ahol habosodik és kialakul szerkezete. Jól és hézagmentesen kitölti a még nehezen elérhető helyeket is. Rögzítéséhez nem szükséges ragasztó vagy más tartó szerkezet, kialakítása rendkívül gyors. Párazáró, ezért fa szerkezeteken nem tanácsos alkalmazni. Nehezen elérhető felületek kiegészítő szigeteléseként használatos, de gyakran alkalmazzák könnyűszerkezetes épületek falszerkezetének hőszigeteléseként is.
Ásványi anyagok
Több fajta ásványi hőszigetelő anyag is létezik, de közös tulajdonságuk a szálas, gyapjúszerű szerkezet, a kiváló hőszigetelő és hangszigetelő képesség valamint az, hogy nem éghetőek így akár tűzgátlóként is használhatóak. Kialakításuk szilárd kőzetek őrlésével, heveítésével és magas hőmérsékleten történő centrifugálásával (szálasítással) történik.
Üveggyapot
Az üveggyapot alapanyaga a kvarchomok. Puha, jól formázható, alaktartó, de önmagát megtartani nem tudó, általában tekercselve kapható anyag. Jól illeszthető szabálytalan alakú felületekhez is. Szerkezetét a nedvesség károsítja. Tűzgátló, hangszigetelő és sosem lépésálló. A munkavégzéshez védőfelszerelés javasolt, mert az anyag irritációt okozhat. Ugyanezen okból minden esetben fedni szükséges a hőszigetelést. Az üveggyapotot ferde tetők héjj alatti szigetelésénél vagy könnyűszerkezetes falak belsejében használjuk, illetve nem járható födémek szigetelésekor.
Kőzetgyapot
Talán a legsokoldalúbb hőszigetelő anyag, ami bazaltból készül, szilárd, rideg, de szálas szerkezetű. Lépésálló, anyagát a víz nem károsítja, páraáteresztő, éghetetlen, forma és alaktartó, hőszigetelő képessége mellett kiváló hangszigetelő is. Ugyanakkor az üveggyapothoz hasonlóan a vele való munkavégzés közben irritáció léphet fel és a falakat is mindig fedni, vakolni szükséges. Homlokzati, lábazati, aljzat vagy födém szigetelések kialakításához is jó választás. Anyaga kevésbé környezetszennyező, mint a műanyagok, de kialakítása rendkívül energiaigényes. Az eddig említett hőszigetelők közül a legdrágább építőanyag.
Természetes hőszigetelők
Természetes anyagokból is készíthetőek hőszigetelő panelek vagy rétegek. Ezen anyagok közös tulajdonsága, hogy jóval környezetbarátabb módon előállíthatóak és hulladékként is könnyebben kezelhetőek, mint a korábban említett építőanyagok.
Farost
Farostból táblákat préselhetünk, amivel növelhetjük az épület hőszigetelő képességét. A farost kis mértékben hangszigetelő is. A táblák általában lépésállóak és változatos módon használhatóak fel. Jó páraszabályozó, ideális fa épületek kiegészítő hőszigetelésére. Nehezebben égnek, mint a műanyagok, de alapvetően éghetőek.
Cellulóz
Ugyan táblásítva is kapható, de leggyakrabban fújható cellulóz szigeteléssel találkozhatunk, aminek alapanyaga a papír. Könnyed, pehelyszerű anyag, ami üreges területek és födémek szigetelésénél praktikus választás. Környezetbarát, kedvező árú, de nem lépésálló, károsítja a nedvesség és éghető.
Nád
A nád hagyományos, de napjainkban kevésbé használt hőszigetelő anyag. Kevésbé tartós és éghető, de jó páraszabályozást biztosít. A legkörnyezetbarátabb megoldások közé sorolható. Jellemzően hagyományos vályog épületek utólagos hőszigetelésének kialakítására alkalmazzák.
Parafa
A parafa szigetelés az Ibériai-félszigetet leszámítva, ahol a paratölgy őshonos, luxus terméknek mondható: elegáns, praktikus, környezetbarát és drága. A paratölgy kérgéből készülő anyag remek hőszigetelő, hangszigetelő, vízhatlan, lépésálló és nem éghető. Fedés nélkül is esztétikus és nem irritál. Belső terek és padlók szigetelésére használatos, gyakran más hőszigetelés kiegészítéseként.
Van különbség a szigetelőanyag márkák között?
Mi az hogy! Ezért is érdemes a munka kezdete előtt szakemberrel egyeztetni arról, hogy pontosan milyen anyag kerül beépítésre. A konkrét szigetelések mellett nagyon fontos, hogy az előírásoknak megfelelő minőségű kiegészítő anyagokat használjunk. A homlokzati hőszigetelés kivitelezésének minősége függ a ragasztó vagy a használt dübelek minőségétől is.
Miközben itt is általában igaz, hogy a magasabb minőség drágább is, megfelelő minőségű építőanyagokhoz kedvező áron is hozzájuthatunk. Az EPS hőszigetelő anyagok közül kiemelhetőek az Austrotherm termékei, de minőségben nem marad el a jóval kedvezőbb árú Szigatherm márka sem. A szakboltok mellett érdemes az online ajánlatokat is megnézni, a Szigatech csapatától nem csak vásárolhatunk, de szaktanácsokat is kaphatunk az egyes anyagok helyes felhasználásához.
A hőszigetelő anyagok esetében nem csak a beépítés mikéntje számít, hanem az is, hogy addig milyen módon tároljuk. A legtöbb hőszigetelő anyagot károsítja a nedvesség vagy a közvetlen napsugárzás. Általában könnyű, de nagy kiterjedésű anyagok, amik sok helyet igényelnek. A nem lépésálló változatok külső behatásra maradandó alakváltozáson esnek át és károsodnak előnyös tulajdonságaik, ezért óvnunk kell őket a sérülésektől.